UA-61115846-1

Számvizsgáló bizottságról - Adminworld

Mikor kell számvizsgáló bizottság?
A társasházi törtvény 27 § (2) bekezdés szerint amennyiben a társasház lakásainak száma meghaladja a 25 öt, akkor kell gondoskodni számvizsgáló bizottság felállításáról. Tehát csak a lakások száma a fontos és nem az albetétek száma. Abban az esetben ha a társasházban van 20 lakás és 7 üzlethelység akkor nem kötelező gondoskodni a számvizsgáló bizottság felállításáról. A társasházi törvény lehetőséget ad, hogy a társasház bármikor felállíthasson számvizsgáló bizottságot. Azaz 25 lakás felett kötelező, 25 lakás alatt a társasház döntésére van bízva, hogy felállít-e számvizsgáló bizottságot.
Mi van akkor, ha nem tudunk számvizsgáló bizottságot kiállítani, de kötelező?
A társasházi törvény 25 lakás felett kötelezővé teszi a számvizsgáló bizottság felállítását. Azonban csak meghatározott emberek lehetnek számvizsgáló bizottsági tagok, ezért gyakran előfordul, hogy nincs olyak aki elvállalja a számvizsgáló bizottsági tagságot. Mivel legalább három főből áll a számvizsgáló bizottság (Link), ahogy a társasházi törvény mondja, egy elnökből és legalább két tagból áll, ezért legalább három főnek kell elvállalni. Előfordulhat, hogy egy két személy még elvállalná, de nincs meg legalább három, akkor nem lehet a számvizsgáló bizottságot felállítani. Más megoldás kell. Ugyanez a helyzet, ha három fő alá csökken a számvizsgáló bizottsági tagok száma. A társasházi törvény lehetőséget biztosít, hogy számvizsgáló bizottság helyett a társasház csupán egy évre egy személyt válasszon, aki ellátja a számvizsgáló bizottság feladatait. Ez megoldást jelent arra az esetre, ha legalább egy személy van aki megválasztható és elfogadja a felkérést. Fontos, hogy évente kell megválasztani, vagy újraválasztani. A társasházi törvény nem ad lehetőséget egy évnél hosszabb időre történő megválasztásra és nem hosszabbodik meg a megbízatása sem automatikusan. Ezt a lehetőséget a társasházi törvény lehetővé teszi, de csak akkor, ha erről a szervezeti- működési szabályzat rendelkezik. Abban az esetben, ha egyáltalán nincs olyan, aki elvállalja a számvizsgáló bizottsági megbízást, akkor lehetőség van a számvizsgáló bizottsági feladatok ellátására olyan külsős személy vagy gazdálkodó szervezet megválasztására amely a társasházi törvényben leírt képestéssel, végzettséggel, nyilvántartásba vétellel rendelkezik ( a számvitelről szóló törvény szerinti könyvviteli szolgáltatás végzésére jogosult szolgáltató vagy okleveles könyvvizsgálói képesítéssel rendelkező és a számvitelről szóló törvény szerinti nyilvántartásban szereplő személy vagy olyan gazdálkodó szervezet)
Ki lehet számvizsgáló bizottsági tag?
társasházi törvény egyértelműen fogalmaz. Azt mondja, hogy a társasház számvizsgáló bizottság tagjait csak a tulajdonosok közül leget választani. Jogos a kérdés, hogy kit tekinthetünk tulajdonosnak? Erre a válasz igen egyszerűen megadhatjuk: Azt aki az adott társasházat alkotó ingatlanok bármelyikén tulajdonosként van bejegyezve. Másképp elmondva, bárki választható, akik szükség esetén tud olyan a társasházban lévő ingatlan tulajdoni lapját hozni, amin ő mint tulajdonos szerepel. Mindegy, hogy lakás, garázs, üzlethelység tulajdoni lapja, csak az a fontos, hogy a társasházhoz tartozzon. Mindegy mekkora tulajdoni, hányad. Nem kell az egész ingatlannak a tulajdonosa lenni, lehet akármilyen kicsi tulajdoni hányad. Viszont csak a tulajdonosi jog számít. Nem lehet számvizsgáló bizottsági tag a haszonélvező, a bérlő, a lakó, de ugyanígy nem lehet számvizsgáló bizottsági tag a tulajdonos férje, felesége, gyerek. Ők csak akkor lehetnek, ha szerepelnek a tulajdoni lapon, mint tulajdonos. A fentiekből az is következik, hogy valaki csak addig lehet számvizsgáló bizottsági tag, amíg tulajdonos. Ha bármely ok miatt már nem lesz tulajdonos, megszűnik a számvizsgáló bizottsági tagsága.
Hány főből áll a számvizsgáló bizottság?
A társasházi törvény így fogalmaz: „A legalább egy elnökből és két tagból álló intézőbizottságot, illetőleg a számvizsgáló bizottságot a tulajdonostársaknak saját maguk közül kell megválasztaniuk.” Hány főből áll a számvizsgáló bizottság? A számvizsgáló bizottság ugyanúgy, mint az intézőbizottság egy elnökből és legalább két tagból áll. Ebből az is következik, hogy legalább három főnek kell lenni, de lehet több is. A társasházi törvény lehetőséget ad arra, hogy háromnál több személyből álljon a számvizsgáló bizottság. Semmi nem tiltja, ha háromnál többen vannak, akkor páros számú tagja legyen a számvizsgáló bizottságnak (ez esetben az elnököt is bele kell számolni.), de célszerű, ha páratlan számú a számvizsgáló bizottság, hogy a döntéseiket meg tudják hozni.
Ki lesz a számvizsgáló bizottság elnöke?
A társasházi törvény szerint a társasház számvizsgáló bizottságot választ. Azaz három vagy annál több főből álló bizottságot, de nem mondja meg, hogy ki az aki a számvizsgáló bizottság elnöke és ki az aki csak a tagja lesz. Társasházi törvény kimondja, hogy a számvizsgáló bizottság tagjai közül elnököt választ. Az elnök szerepkörét továbbiakban nem taglalja a társasházi törtvény, azonban egyértelmű, hogy ő hívja össze az üléseket, ő a bizottság szószólója.
Hogyan hozza a számvizsgáló bizottság a döntéseket?
A társasházi törvény szerint nincs különbség a számvizsgáló bizottság elnöke és tagjai között. Ahogy fogalmaz, a döntéseit szótöbbséggel hozza. Téves az a gyakorlat, hogyha valamely oknál fogva a számvizsgáló bizottságban szavazategyenlőség alakul ki, akkor az elnök szavazata dönt. Ha ez így lenne, akkor az ellentétes lenne a társasházi törtvény rendelkezéseivel. Abban az esetben, ha szavazategyenlőség alakul ki, úgy nem hoz a számvizsgáló bizottság döntést a kérdésben.
Milyen végzettség, képzettség kell a számvizsgálói bizottsági tagsághoz?
A számvizsgáló bizottsági feladatok ellátásához nem szükséges végzettség. Ha írni-olvasni tud valaki és a 4 matematikai alapműveletet készség szinten ismeri, megvan minden tudása ami a feladathoz szükséges. Ahogy mondani szokták egy kis józan ész szükséges még hozzá és el tudják látnia a feladatot. Ha egy igazán jó számvizsgáló bizottságot szeretnénk összerakni, akkor legyen benne jogban, pénzügyekben és műszaki ügyekben jártas tagja. Ez lenne ideális. Az igazsághoz hozzá tartozik, hogy láttunk már nagyon sok csak háziasszonyokból, gyári munkásokból egy egyéb egyszerű foglalkozásúakból álló számvizsgáló bizottságot, amely jól működött és olyan több diplomás tagokból álló számvizsgáló bizottságot, amely semmilyen formában nem látta el a feladatát. Igazából a hozzáállás fontosabb, mint a képzettség.
Mikor szűnik meg a számvizsgáló bizottsági tagság?
A számvizsgáló bizottsági tagság megszűnik abban az esetben, ha a számvizsgáló bizottsági tag tulajdonjoga megszűnik. A társasházi törvény szerint csak az lehet számvizsgáló bizottsági tag, aki tulajdonos. Így akkor nem tarthatja meg ezt a tisztséget, ha tulajdonjoga megszűnt. Tehát a közös képviselőnek ki kell írni a számvizsgáló bizottsági tag választását, amint bejelenti a számvizsgáló bizottsági tag a tulajdona megszűnését, vagy ez a közös képviselő tudomására jut. Abban az esetben, ha a számvizsgáló bizottsági tag úgy dönt, hogy nem kíván továbbra is a bizottság tagja lenni, véleményünk szerint a közös képviselőnek a haladéktalanul ki kell írni a számvizsgáló bizottsági tag lemondásának elfogadását és új tag választását. Azonban az új közgyűlés kiírásáig azonban köteles a feladatait ellátni. Természetesen sok más módja is van a megbízás megszűnésének (halál, cselekvőképtelenné válás, stb.) ezzel azonban most nem foglalkozunk.
Milyen jogviszony a számvizsgáló bizottsági tagság?
Sokszor felvetődik, hogy milyen módon kell megítélni a számvizsgáló bizottság munkáját. A közös képviselő megbízási jogviszony alapján dolgozik. A polgári törvénykönyv megbízási jogviszonyára vonatkozó részek vonatkoznak rá. A társasházi javításokat végző szakemberek vállalkozási jogviszony alapján dolgoznak. A polgári törvénykönyv vállalkozási szerződésre vonatkozó rendelkezései az irányadók. Kérdés, hogy mi alapján kell megítélni a számvizsgáló bizottság munkáját. Ők szintén a megbízási jogviszony keretei között végzik a munkájukat. Őket a társasház megválasztásukkal, azzal bízta meg, hogy ellássák a társasházi törvényben meghatározott ellenőrzési és véleményezési feladatok.
Mi a célja a számvizsgáló bizottságnak?
A számvizsgáló bizottságnak három fő célt határoz meg a társasház. E három cél eléréséhez kapja meg a jogosítványokat és rendel a társasházi törvény feladatokat a számvizsgáló bizottság részére. E három cél: Társasház ügyeinek ellenőrzése Egyes iratok, beadványok, előterjesztések véleményezése Különleges esetekben intézkedik. E három célt fontos megjegyezni, mert sokszor segít a napi kérdések megválaszolásában az, ha tudjuk mi a célja a munkának.
Mi a feladata a számvizsgáló bizottságnak?
A számvizsgáló bizottság céljainál leírtuk a célok elérése érdekében a társasházi törvény feladatokat fogalmaz meg a számvizsgáló bizottság részére. Társasház ügyeinek ellenőrzése: A társasházak esetében a társasházi pénzzel kapcsolatos gazdálkodás kritikus pont szokott lenni. Ezért a társasházi törvény havi feladatévé teszi a számvizsgáló bizottságnak a társasház pénzforgalmának ellenőrzését. Két dolgot ismételnék meg: havonta és nem évente, vagy időközönként és a teljes pénzforgalmat és nem csak a számlákat. A számvizsgáló bizottság jogosult bármit ellenőrizni a társasház működésében. Ennek érdekében jogosult a legtöbb adatot, iratot, információt megismerni. Nem mindent, de igen sokat. Tehát akár ellenőrizheti a társasházi perek állását, a társasházi határozatok végrehajtását, stb. Sok esetben gondot okoz, hogy a számvizsgáló bizottság bár elvégzi a munkát, de nem dokumentálják azt. Egy egyszerű jegyzőkönyvet elegendő felvenni az ellenőrzésről, de egy azt el kell készíteni. Véleményezés: A társasházi előterjesztések és iratok egy jelentős részénél kötelező a számvizsgáló bizottságnak véleményezni az adott iratot. Közgyűlési előterjesztések, beszámolók, könyvvezetés, költségvetés. A véleményezés alatt nem feltétlen 50 oldalas nagyelemzést kell készítenie. A legrövidebb korrekt vélemény lényege ennyi volt: A közös képviselet által előterjesztett javaslatot a számvizsgáló bizottság egyhangúlag támogatja. A különleges esetekben történő intézkedés: A számvizsgáló bizottság első ránézésre is több mint a többi tulajdonos. Választással kapják meg a tisztséget és olyan jogaik és kötelezettségeik is vannak, amelyek a tulajdonosoknak nincsenek. Így a jogalkotó azon élethelyzetekre, amelyekben a közös képviselő nem tudja, vagy nem akarja ellátni a feladatát. Ilyen tipikus eset, amikor a tulajdonosok 1/10-e kéri a közgyűlés összehívását, azonban ennek a közös képviselő nem tesz eleget. Ez után a közgyűlés összehívásának joga és kötelezettsége átszáll a számvizsgáló bizottságra.
Milyen felelőssége van a számvizsgáló bizottságnak?
Többen tévesen úgy gondolják, hogy a számvizsgáló bizottság egy olyan feladatkör, amelyhez nem jár felelősség. Azaz, ha nem végzik el a feladatukat, akkor sem kérhetőek számon jogilag. Az ellenőrzési kötelezettség nem teljesítése, ugyanúgy felelősségre vonással járhat. Ez abból következik, hogy a társasház a számvizsgáló bizottságot azzal bízza meg, hogy ellenőrizze a közös képviselőt. Ha ő nem tesz eleget ennek a megbízásnak, azért felelősséggel tartozik. Erkölcsi felelősséggel akkor, ha a társasháznak nem keletkezett kára (azaz a közös képviselő jól végezte a munkáját) és polgárjogi nagyon súlyos esetekben büntetőjogi felelősséggel tartozik, ha a társasháznak a közös képviselő munkássága kárt okozott és ezt ők észlelhették volna és megakadályozhatták volna, ha elvégzik a rájuk bízott és általuk elvállalt feladatokat. A társasházi törvény 28. § (1) f) pontja az alábbiakat mondja ki: a közös képviselő (az intézőbizottság elnöke, tagja), illetőleg a számvizsgáló bizottság elnöke, tagja (az ellenőrzési feladatot ellátó tulajdonostárs) ellen kártérítési per indításáról, illetőleg büntetőfeljelentés megtételéről; Tehát maga a társasházi törvény is számol nem csak a közös képviselő ellen indítandó perrel, hanem ugyanazon szabályok szerint a számvizsgáló bizottság elnöke és tagjai ellenindított perrel is, mivel a tapasztalat az, hogy a számvizsgáló bizottság hanyagsága mellett tud a közös képviselő a társasháznak kár okozni. Nem kívánom a fentiekkel elriasztani azokat, akik elvállalnák a számvizsgáló bizottsági tagságot. Fontos és hasznos munka az övék és ha lelkiismeretesen végzik akkor nem kell tartaniuk a felelősségre vonástól.
Mit kell csinálni a számvizsgáló bizottságnak, ha hibát vagy szabálytalanságot talál?
A számvizsgáló bizottság feladata az ellenőrzés. Az ellenőrzés esetén általában hibára és szabálytalanságokra derül fény. Ez a világ legtermészetesebb dolga, mert aki dolgozik, az hibázik is. Apró figyelmetlenségek, elütések, elírások mindenkinél előfordulnak. Ezért ha hibát észlel, számvizsgáló bizottság azt jelezze a közös képviselőnek és kérje a hiba kijavítását. Erre célszerű megjelölni a megfelelő határidőt. Ha havi rendszerességgel ülésezik a számvizsgáló bizottság, akkor a következő ülésre Ha nem készül el a javítás, vagy nem megfelelő módon végzik el, akkor erről a tényről értesíteni kell a társasház közgyűlését vagy a megfelelő hatóságot.
Milyen hibák vannak a számvizsgáló bizottság működése során?
A számvizsgáló bizottság, nem végzi a munkáját Számvizsgáló bizottság, évente egyszer ülésezik, amikor megnézik az éves beszámolót. A számvizsgáló bizottság hibát keres. (Ellenőrizni kell, nem hibát találni. Lehet, hogy nincs benne hiba.) A számvizsgáló bizottságra engedélyezési jogköröket telepítenek. Pl.: A számvizsgáló bizottság engedélye nélkül nem fizethető ki számla. Helytelen. A társasházi törvény a számvizsgáló bizottságnak Szervezeti és működési szabályzatban előírt értékhatár feletti véleményezést ír és nem engedélyezést. Ez esetben a saját maguk által adott engedélyt kellene ellenőrizni. Ha csak véleményezi a számlát, úgy utána megteszi a szükséges lépést, de ne várjuk el, hogy a saját hibáját a közgyűlés elé, vagy a hatóság elé vigye A számvizsgáló bizottság számlák fizetésének engedélyezésénél egy fokkal rosszabb, ha a számvizsgáló bizottság a bankszámla feletti rendelkezők egyike, azaz az aláírása szükséges az átutaláshoz. Ez a gyakorlat, azonban hogy várhatjuk el ezek után, hogy hibásan teljesített munkák kifizetését követően, amikor erre rájön a számvizsgáló bizottság, megteszi a szükséges intézkedéseket. A számvizsgáló bizottság aktívan átvállal közös képviselői feladatokat. Például: munkát rendelnek meg és fizetnek ki. Ez esetben már a teljes folyamat és az ellenőrzés is a kezükbe került. Ezzel a számvizsgáló bizottság a funkcióját teljesen elveszítette.

Ezen menüpont alatt a számvizsgáló bizottságról feltett kérdéseket gyűjtöttük össze.

A számvizsgáló bizottságról úgy gondoljuk, hogy ha jól működik, akkor rendkívül fontos és hasznos része a társasháznak.

Ezen oldal célja csupán a leggyakrabban felmerülő kérdések és azokra adott általános válaszok megadása.

Konkrét ügyével kapcsolatosan, vagy olyan kérdéssel,a melyre nem találta meg a választ keressen minket elérhetőségeinken.